Husiguru
Viharvadász
Légy üdvözölve honlapomon!
Amennyiben érdekelnek az időjárási jelenségek, úgy a legjobb oldalra kattintottál.
Albumaimat gyűjtögetéssel, illetve általam készített képekkel folyamatosan bővítem.
Mindenek előtt lakóhelyemet, Vásárosnaményt, szeretném bemutatni néhány fotó alapján.
  
További képek "Vásárosnamény" albumban megtekinthetőek.
Érdeklődési köröm, az időjárási jelenségekkel kapcsolatos témák,
valamint a virágok nevelése, gondozása.
Meghamisították a globális felmelegedésre utaló adatokat?
Még nem késő? Tízből közel hét amerikai hiszi, hogy egyes tudósok meghamisíthatták az éghajlat felmelegedésére utaló adatokat – derül ki egy friss felmérésből. Az Egyesült Államokban sokan vélik úgy, hogy a veszélyeket eltúlozzák, és nem szükséges azonnali választ adni a problémára.
Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA az elmúlt hónapban tett közzé egy tanulmányt, amelyben 2000 és 2011 közötti műholdas mérések adatait összevetve jutott arra a megállapításra, hogy a földi atmoszféra kevesebb hőt tart benn, és sokkal többet enged ki, mint amit, az éghajlatváltozást modellező számítógépes előrejelzések mutatnak. Mivel ez az állítás ellentmondani látszik annak az állásfoglalásnak, amely szerint a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok egyfajta burkot képezve akadályozzák a felesleges hő atmoszférán kívülre távozását, a globális felmelegedéssel szemben szkeptikus szakértők a NASA jelentését az emberi tevékenység okozta felmelegedés cáfolataként értelmezik. A Rasmussen Reports kutatói szerint ezzel az interpretációval magyarázható, hogy 2009 decembere óta nőtt az amerikai lakosság körében azok aránya, akik kételkednek az éghajlatváltozást bizonyító tudományos adatokban.
A frissen közzétett reprezentatív kutatás szerint a válaszadók 69 százaléka tartja valószínűnek, hogy egyes tudósok meghamisíthatták az előrejelzések adatait, drámaibb képet vázolva ezzel a valóságnál. A Rasmussen felmérése szerint a megkérdezettek 40 százaléka állítja, hogy ez nagyon valószínű. A kutatás eredményei szerint csak a lakosság 22 százaléka gondolja úgy, hogy a valótlan adatközlés nem valószínű, és csak 6 százalék tartja elképzelhetetlennek ezt a lehetőséget.
Ráérünk arra még?
A közvélemény-kutatás arra is rávilágít, hogy az amerikaiak többsége (57%) véli úgy, hogy tudományos körökben sincs egyetértés a globális felmelegedés jelenségéről. A hozzáértő tudósok közötti teljes egyetértést csak minden negyedik válaszadó vélelmezi. A tudósok elméletei mellett a média híradásait is szkeptikusan kezelik a megkérdezettek: 47 százalék szerint a sajtó eltúlozza a helyzetet, míg 19 százalék szerint szépíti a valóságot. Csak tízből mintegy ketten gondolják úgy, hogy az amerikai média a probléma súlyának megfelelő, valósághű képet fest a felmelegedésről.
A megkérdezettek mind az okokat, mind a válaszokat tekintve megosztja a kérdés. Közel azonos arányban okolják az emberi tevékenységet (40%) és a bolygó természetes ciklusváltozását (42%) az éghajlat szélsőségessé válásáért. Ugyanígy, a súlyos veszélyek elkerülése érdekében 40 százalék sürget azonnali választ, míg 42 százalék szerint néhány évig még nem szükséges ellenlépéseket tenni.
Érdekes hozadéka a vizsgálatnak, hogy a lekérdezés szerint az amerikaiak 30 százaléka számít arra, hogy az éghajlatváltozás a hőmérséklet szélsőséges emelkedésével fog jelentkezni, míg 4 százalék úgy véli, inkább lehűlés várható.
Tornádók, forgószelek
Elérkezett az ideje a tornádó, mint fogalom pontos megismerésének. Már tudja az Olvasó, hogy mi a hurrikán. És amikor a fejében bevillan egy kép egy forgó tölcsérről a felhők között, akkor egyértelművé válik, hogy az égvilágon semmi közük nincs egymáshoz. Bámulatos légörvény mindkét szereplő, annyi szent. De valójában a forgómozgáson kívül nincs közös tulajdonságuk, bár hurrikánon belül könnyen keletkezhetnek tornádók, mivel a trópusi ciklonban megvannak hozzá a fizikai feltételek.
A tornádó olyan tölcsérfelhő, amely látható módon kapcsolatba lép a felszínnel. Ez a kapcsolódás lehet földig lenyúló forgó felhőoszlop, vagy por és törmelék felemelkedése és rotálása, ami a tornádó alját képezi. Tehát ha a felszínen nincs látható nyoma a légörvénynek, addig csak tölcsérfelhőről (tubáról) beszélhetünk. A láthatóság vonatkozik a csapadékra is. Például, ha létrejön a forgó légoszlop, és felhő híján a földig érő csapadékkal veszi körbe magát, akkor is tornádó keletkezett, mivel a lényeg a gomolyfelhőtől felszínig nyúló légörvény létrejötte, amit szabad szemmel is láthatunk.
A tornádó a spanyol tronada szóból ered, ami égiháborút jelent.
A részletek előtt vizsgáljunk meg két mellékszereplőt. A forgószelek között létezik még víz- és portölcsér is. A víztölcsér is egyfajta tornádó, mivel láthatóan függőleges tengelyű örvénylésbe hozza a felszín felületét, amely ez esetben a víz. Hiszen a vízfelszín fölött is ugyanúgy kialakulhat tölcsérfelhő, ami a folyadékot is felkaphatja.  A portölcsér már egészen más történet. Sivatagos területeken igen gyakori, de máshol is előfordul. Nincs köze konvekciós felhőzethez, kialakulása a felszín erős felmelegedéséhez köthető. Az emelkedő meleg levegő először csak enyhén rotál, de ahogy nyúlik az örvény fölfelé, a lendület-megmaradás miatt a szűküléssel gyorsul is. Ez a piruett-hatás, mint amikor a műkorcsolyában a pörgés sebessége a testtartással változik. Egy ilyen porforgatag szélsebessége 50-200 km/h között mozoghat, és az egyhelyben táncolótól a 100 km/órával haladóig bármi előfordulhat. A méretei is igen változóak: 0,5-200 méter széles lehet, fölfelé pedig több száz méteren át ágaskodhat! Forgásirányát nem a Coriolis-erő, hanem a szélirány dönti el, és a helyi domborzat áramlásbefolyásoló hatása. Röviden: a portölcsér egy igen szeszélyes forgószélfajta, de a víztölcsérrel ellentétben nem számít tornádónak.
A tornádók földrajzi eloszlása jellegzetes. Az USA középső államait érinti leginkább a jelenség, mint Kansas vagy Iowa. A Mississippi völgyében évente mintegy 2000 tornádó „fordul meg”. Gyakoriságban Ausztrália a következő, de már jóval kevesebb észleléssel. Európában is jönnek létre tornádók. Magyarországon évente 2-3 tornádóról hallani hivatalosan, de hozzá kell tenni, hogy itthon inkább csak a károkat okozó forgószeleket jegyzik, és nem is rendelkezünk az amerikaihoz hasonló fejlett megfigyelőrendszerrel.
Szívesen várlak vissza honlapomon!
Üdv.:
Husiguru
Elérhetőségem:
husi1208 citromail.hu
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
