El�rkezett az ideje a torn�d�, mint fogalom pontos megismer�s�nek. M�r tudja az Olvas�, hogy mi a hurrik�n. �s amikor a fej�ben bevillan egy k�p egy forg� t�lcs�rr�l a felh�k k�z�tt, akkor egy�rtelm�v� v�lik, hogy az �gvil�gon semmi k�z�k nincs egym�shoz. B�mulatos l�g�rv�ny mindk�t szerepl�, annyi szent. De val�j�ban a forg�mozg�son k�v�l nincs k�z�s tulajdons�guk, b�r hurrik�non bel�l k�nnyen keletkezhetnek torn�d�k, mivel a tr�pusi ciklonban megvannak hozz� a fizikai felt�telek.

 

A torn�d� olyan t�lcs�rfelh�, amely l�that� m�don kapcsolatba l�p a felsz�nnel. Ez a kapcsol�d�s lehet f�ldig leny�l� forg� felh�oszlop, vagy por �s t�rmel�k felemelked�se �s rot�l�sa, ami a torn�d� alj�t k�pezi. Teh�t ha a felsz�nen nincs l�that� nyoma a l�g�rv�nynek, addig csak t�lcs�rfelh�r�l (tub�r�l) besz�lhet�nk. A l�that�s�g vonatkozik a csapad�kra is. P�ld�ul, ha l�trej�n a forg� l�goszlop, �s felh� h�j�n a f�ldig �r� csapad�kkal veszi k�rbe mag�t, akkor is torn�d� keletkezett, mivel a l�nyeg a gomolyfelh�t�l felsz�nig ny�l� l�g�rv�ny l�trej�tte, amit szabad szemmel is l�thatunk.

A torn�d� a spanyol tronada sz�b�l ered, ami �gih�bor�t jelent.

A r�szletek el�tt vizsg�ljunk meg k�t mell�kszerepl�t. A forg�szelek k�z�tt l�tezik m�g v�z- �s port�lcs�r is. A v�zt�lcs�r is egyfajta torn�d�, mivel l�that�an f�gg�leges tengely� �rv�nyl�sbe hozza a felsz�n fel�let�t, amely ez esetben a v�z. Hiszen a v�zfelsz�n f�l�tt is ugyan�gy kialakulhat t�lcs�rfelh�, ami a folyad�kot is felkaphatja.

A port�lcs�r m�r eg�szen m�s t�rt�net. Sivatagos ter�leteken igen gyakori, de m�shol is el�fordul. Nincs k�ze konvekci�s felh�zethez, kialakul�sa a felsz�n er�s felmeleged�s�hez k�thet�. Az emelked� meleg leveg� el�sz�r csak enyh�n rot�l, de ahogy ny�lik az �rv�ny f�lfel�, a lend�let-megmarad�s miatt a sz�k�l�ssel gyorsul is. Ez a piruett-hat�s, mint amikor a m�korcsoly�ban a p�rg�s sebess�ge a testtart�ssal v�ltozik. Egy ilyen porforgatag sz�lsebess�ge 50-200 km/h k�z�tt mozoghat, �s az egyhelyben t�ncol�t�l a 100 km/�r�val halad�ig b�rmi el�fordulhat. A m�retei is igen v�ltoz�ak: 0,5-200 m�ter sz�les lehet, f�lfel� pedig t�bb sz�z m�teren �t �gaskodhat! Forg�sir�ny�t nem a Coriolis-er�, hanem a sz�lir�ny d�nti el, �s a helyi domborzat �raml�sbefoly�sol� hat�sa. R�viden: a port�lcs�r egy igen szesz�lyes forg�sz�lfajta, de a v�zt�lcs�rrel ellent�tben nem sz�m�t torn�d�nak.

A torn�d�k f�ldrajzi eloszl�sa jellegzetes. Az USA k�z�ps� �llamait �rinti legink�bb a jelens�g, mint Kansas vagy Iowa. A Mississippi v�lgy�ben �vente mintegy 2000 torn�d� „fordul meg”. Gyakoris�gban Ausztr�lia a k�vetkez�, de m�r j�val kevesebb �szlel�ssel. Eur�p�ban is j�nnek l�tre torn�d�k. Magyarorsz�gon �vente 2-3 torn�d�r�l hallani hivatalosan, de hozz� kell tenni, hogy itthon ink�bb csak a k�rokat okoz� forg�szeleket jegyzik, �s nem is rendelkez�nk az amerikaihoz hasonl� fejlett megfigyel�rendszerrel.